Mivel kocsival mentem, idejekorán gondoskodtam utasokról. Első utam Mukkához vezetett, ahol márt Fagyi is, hármasban vettük fel Fundyt, aki tébolyító kb 400 méterre lakott. De nem cipekedhet, mert sérve volt. A kapitány üdvözölte az utasokat, kiosztotta a söröket és elindultunk. Rövid tétovázás után a pálya mellett döntöttünk, és végül is nem bántuk meg. itt-ott megálltunk cigizni és a sörállományt pótolni, aztán különösebb esemény nélkül megérkeztünk. Kiderült, hogy a múlt héten még majd’ másfél méteres víz volt a fesztivál területén, tehát nem legyünk nagy igényűek a tereppel kapcsolatban. Ráadásul kb. két órával ezelőtt jött egy derekas vihar, némi kis jéggel, tehát szerencsésebb lett volna gumicsizmát hozni mint papucsot. Leraktam a bandát,l gondoltam parkolok. Miután egyszer felakadtam, és egyszer elakadtam a kocsival, jobbnak láttam valami kulturáltabb helyet keresni a kocsinak. Sikeres parkolás, jegyet felvettem (útba esett) vissza Fundíékhoz. Megittunk pár sört és megállapítottuk, hogy Mukka motyog, ráadásul piros cuccban van. És Kenny mindig meghal A South Parkban, úgyhogy vigyázzon magára. Találkoztam Jancsával és a barátnőjével (Jézus ereje, én értem hogy hajlandó, és jól csinálja, de ezt a hangot és színvonalat elviselni….), menjünk sátrat verni. Jöttek velem, kb ez volt a teljes teljesítmény is ezen a vonalon. Úton a régi hely felé döbbenten konstatáltam, hogy a kemping nagy részét eltüntették, és „yachtkikötőt” csináltak a helyén. Ez egy egyetlen ki- és befolyásos körbelépcsőzött lyuk volt iszapos vízzel, amit most szabadstrandnak használtak. Na, gondoltam, ide azért nem. Nem vagyok finnyás, de belemegyek kétszer, aztán beszélhetünk a hüvelygombáról…,A partjára felhúztak egy Nők Lapja Cafe sátrat- későbbi tapasztalatim igazolták az első sejtésemet: hiba volt. Viszont ahogy szétnéztem, elég vigasztalan látvány fogadott. Sátrak, sátrak, ingovány, mocsár, ogrék, sátrak, és közvetlenül utána hegyvidéki dzsungel. Mindegy, egy életem, egy halálom. Átláboltam a mocsáron, és felvertem a sátramat valahova Nepál és Burma közé. Az alattam húzódó szakadékok nem feszélyeztek, egyrészt konkrét gumimatracot hoztam, másrészt úgysem szándékoztam sok időt tölteni a sátorban.
Közben megjött Gaga, ugyanolyan gyönyörű volt mind mindig. Illetve tudom, hogy csak nekem sz, de ez nem zavar…. Hogy ezt elfojtsam, azonnal heves pálinkázásba fogtunk a pick-up platóján. Merthogy a kiskocsijáról lejárt a műszaki és elhozhatta a szolgálati Nissant. Alig látszott ki belőle, de miután megmutattam a négykereket rajta, már el sem akadt parkolás közben.
Aztán közös felbuzdulásból elmentünk a már hagyományos közös nyitóvacsorát megtartani. Itt hagy tegyek egy kis kitérőt. Valószínűleg a régi emlékeke hatására és tisztán pszichoszomatikusan kb két nappal a fesztivál előtt megint bedurrant a bölcsességfogam. Na nem annyira, hogy megint szájsebészhez kellett volna mennem, de tagadhatatlanul kellemetlen. volt. Főleg az a része, amikor a többiek két pofára zabáltak a vélhetően ezen a héten utolsó meleg kajának szánt sülthúsokat, én meg csendben szürcsöltem a gombalevesemet. Nem tudtam ugyanis kinyitni a számat. A kenyérhez sem.….
Hogy ne szaporítsam a szót, a végén a városban kötöttünk ki. Ahhoz képest, hogy Gagával érkeztem, megtaláltuk Orsiékat, lezuttyantam a barátnője Nóra mellé, és rövid úton közöltem vele, hogy ha már jubilálok ezen a fesztiválon, akkor elárulom, hogy nagyon meg voltam veszve érte korábban, mielőtt összejöttem Orsival, sőt utána is. Majd leléptünk Orsival és az unokahúgával. Egy csomó dologról beszéltünk, mindkettőnk életéről, magánéletéről, és abban maradtunk, hogy sok mindenkire volt kicsit féltékeny, de velem kapcsolatban és azt leszámítva Nóra a gyenge pontja. Nabazz…. Mentségemre szolgáljon, hogy ekkor már eléggé szellemképes volt az adás, hogy finoman fogalmazzak… Azt hiszem erre az estére kb ennyi ,maradt meg.
Ha abban van a bízás, hogy ez a történet a továbbiakban is ilyen részletes lesz, akkor csalódást kell okozzak. A mindenféle tudatmódosító szerek hatására a hagyományokhoz híven csak részemlékek maradtak fenn.
Az biztos, hogy gyakorlatilag minden délelőtt és délután a strandon pihentünk. Gyakorlatilag minden van mi szem-szájnak ingere: Sör, árnyék, nap, nők, víz. Az egyik délután ketten voltunk Gagával, és az éppen jelenlévőket analizáltuk, megfelelőség szempontjából. Ekkor alakult ki a MOP-pozitív kategória is. Leginkább nőkre lehet alkalmazni, jelentése: külleme alapján megcsinálásra esélyes nőszemély, akinek azonban olyan csúnya az arca, hogy a siker érdekében a felmosó MOP-vödröt kell a fejére húzni. Továbbá ezeknek a napfényes délelőttöknek lett az eredménye, hogy Orsival beszélgetés közben többször is befüveztünk, de annyira, hogy a végén már teljesen tiszta állapotba is pisire röhögtettük magunkat. Ekkor kaptam a „f(l)ess legény” jelzőt. Visszatérve az előző témára, lehet hogy ez a délután azért lett volna hogy bepróbálkozzam Gagánál, de egyszerűen leblokkoltam. Nem merek belegondolni miért, mert akkor arra kell jutnom, hogy lehet hogy nagyon gyorsan szerelmes lennék belé, tehát inkább bele sem gondolok….
Mivel az ez irányú gondolataimra komoly spamszűrőt raktam, hát belevetettem magam a fesztiváléletbe. Eltökélt célom volt, hogy végre megdöntöm Malackát. Róla elég annyit tudni, hogy egy végtelen aranyos, kedves lány, akit legalább nyolc éve ismerek, ugyanis azóta dolgozik a kemping ABC-jében. Jó alakú,pöttöm kis teremtés, ám – általa nem ismert- mint beceneve mutatja, erősen MOP-pozitív. Minden évben megígérem neki, hogy elviszem Tankcsapda koncertre, és soha nem sikerül. gyakorlatilag mindenki azon röhögött, hogy még mindig elhiszi. Bár valamilyen koncerten voltunk, azért a Tankcsapda nem jött össze. Közben elmesélte, hogy férjhez ment, valamint azt is hogyan csalta meg a férjét, és hogyan kért tőle bocsánatot a férje…. Ilyen előzmények után nem sok kétségem volt, így hát kicsit rosszul érintett mikor - ha szabad így fogalmaznom- a mennyország kapujában gyakorlatilag lerúgott magáról:D Értem én hogy bosszú, gyakorlatilag szinte helyeslem is, ez azonban kevéssé méltányolható ha az ember nem bírja összezárni a lábát a tökeitől.
(Az időrendet most már nagyon nem fogom betartani.)
Nagy meglepetésemre kaptam egy sms-t Nórától, hogy akarok-e vele találkozni. Ha azt mondom, hogy meglepett, igencsak a felszínét karcolgatom annak a megdöbbenésnek és érzelmi viharnak, ami átvonult szánandó porhüvelyemen… A lényeg az, hogy kiderült a falkaparás kölcsönös volt, csak sose gondolta volna… Nem akarom cizellálni, szagminta, biológia rendben, csók első osztályú (kevéssé technikás, inkább szenvedélyes), szóval… Az volt a csúcs, amikor közölte, hogy mivel csak három pasija volt eddig, nem igazán tapasztalt. Szexben sem. Na, ekkor köptem ki egy fél korsó sört. Megnyugtattam – mert ugye mit tehettem volna- hogy sem aznap este, sem a Fesztivál alatt nem kívánok lefeküdni vele. Attól én többre becsülöm. És nem szakadt le az ég! Az igazság persze az volt, hogy épp Malackához készültem, és mivel megbeszéltük, kilencedszer már volt szívem átverni (Innen jön a lerúgós történet). Szóval egy kicsit még csókolóztunk, szagolgattuk egymást – ez milyen röhejes már így leírva, de akkor is muszáj, na- aztán elváltunk. Ez a történet a fesztiválon gyakorlatilag annyiban is maradt. V Főleg az Orsi miatt, Nórának lelkiismeretfurdalása volt. Dacára annak, hogy korábban a Nóra szeme előtt jött össze Nóra nagy szerelmével...Voltunk még koncerten, kajálunk ittunk, ja és megjelent egy olyan fekete ruhában, hogy nemcsak a piákra hívták meg idegenek, de még a lángost is ingyen kapta- azzal a feltétellel, hogy holnap is jön.
Találkoztam ismét Stanley Ypkiss öccsével is. nem is értem ezt a faszit…. Folyton merevrészeg, mégis olyan csajai vannak, hogy kalapot le. Csak nem önjáróak. A mostani – Cöckének hívta- gyakorlatilag öntudatlan volt, mindenesetre bevittük az árnyékba letettük a vasutas rockerek közé, nyomtunk a kezébe egy dobozos sört és hagytuk aludni. Lehetett meglepetés mikor felébredt….
Utolsó este megtálaltam Fundyékat is a 22-es kocsmában, de az a punk társaság már nekem is sok volt kicsit. Nem ők, meg az ő társaságuk, de azért az a környék olyankor több a soknál…
További meglepetés volt, hogy bár egyáltalán nem kíméltem magam, főleg utolsó este, sem nem hánytam, sem másnapos nem voltam egész fesztivál alatt. Persze az álmosságtól, kiszáradástól nem menekültem meg, de a klasszik hányós-fosós másnaposság elkerült. Nem igazán tudom mire vélni, talán idegállapot lehet az oka. Pedig szerintem most sem jobb mint bármikor máskor volt.
Azért hazafelé egy kicsit féltem. Illetve aggódtam. Még idejében, 10 óra körül visszaindultunk, ezzel a záróvihart és az esőt sikerült el is kerülni. Mukka és Fagyi nem jött, helyett Marci és valami Ági nevű lány volt az utas. Egész jól bírtam, csak Vámosgyörknél szédültem meg egyszer, gyorsan meg is álltunk a benzinkútnál. Ittam egy Nyuszivizet (Playboy energiaital), és mehettünk tovább. Talán mondanom sem kell, hogy én voltam a legboldogabb, hogy mindenki élve hazaért.
Persze, hogy a nap nem múljon el eseménytelenül, felhívott a Kutyás Lány, hogy meséljek. No, Corvin tetőre fel, egy sör után már fáztam. Menjünk moziba. Nabazz…. Menjünk. Megnéztünk valami Szellemírók című filmet, de valahogy nem értettem hogyan derült ki hogy Tony Blair felesége CIA ügynök. Minden esetre álladóan sötét volt, és fújt a szél. Ez egy 18C-os teremben, ahova egy negyven fokos fesztiválról estem be…. Kissé fagyos lett a hangulat. Hazakísértem, de az a kurva bicikli állandóan útban volt, úgyhogy meg sem tudtam csókolni.
További kalandok, illetve epilógus holnap, melóból….
