Elvtársak, a nemzetközi helyzet fokozódik!
Az a jó, hogy szeptember-októberben jól lefejvadásztak. Még próbaidős vagyok (a három hónap, ugye három hónap), de már megint. Ennyire nem lehetek jó?!
Persze lassan harminc évesen ideje megtanulnom, hogy nem a tudás mennyisége a fontos, hanem hogy azt a keveset mennyire eredményesen tudod eladni… Szomorú, és teljes ellentétben áll „keresztényi alapokon nyugvó polgári neveltetésemmel”. De ez van. Mindenkitől lehet tanulni, ennek ellenére ellenérzésekkel fogadtam, amikor annak idején egy idegesítő kankisebbségi közölte velem, hogy nincs őneki ideje dolgozni, neki pénzt kell keresnie. És kb ez volt az üzenete ennek a lefejvadászoló cégnek is.
A mókás az volt hogy aki annak idején levadászott, és most is (a saját cégétől!), az hétfőn ott ült velem-mellettem amikor levizsgáztam a szakterületemből. Azért az mókás volt. Eredetileg az én ötletem volt, hogy figyi, csináljunk már valami értékelést, mert itt vagyok már két hónapja, jó lenne ha látnám mire haladtam, ha már titeket nem is nagyon izgat. Gondoltam én, leülünk egy kávé mellett és megszondázzuk az agyamat. Erre szervezett nekem a termékfejlesztőkkel egy randit. Mondom, jó- bár nem erre gondoltam. Erre bemegyek hétfőn, nem egy hanem mindjárt két ember, húzzon négy tételt, és ez a fiatalember ön mellett szintén vizsgázik.
Anyátok. Húztam, mondtam. Aszonták négyes. Ja, hogy ez így megy?! Én nem adtam volna magamnak félháromnál jobbat… Bár már az egyetemen is megállapítottuk, hogy ritka szemét vizsgáztató lennék. Szóval ritka ügyesen tudom szopatni magam.
Ezen kívül mi volt még…?
Ja, tegnapelőtt belém kötöttek a kávézóban, nagyon meg akartak verni. Mert tájékoztattam a fiatalembert, hogy ha már leverte a poharat, akkor egy kicsit húzódjon félre hogy a pultos elférjen tőle takarítás közben. Lehet hogy az „illuminált” kifejezést értette félre? Biztos azt hitte káromkodom…
Másnap azon tornáztam, hogy behajtsak 300 rugót egy félbolond kávézóstól. Kíváncsi leszek. Lehet hogy durvulni kell?
Egyébként szerintem álomkóros vagyok. Vagy sün. Csak aludnék, és ennék. Ez sem a teljesítményemnek, sem az alakomnak nem használ. Nem normális hogy életerős fiatalemberként egy franciaágyról egy bazi nagy szundi jut eszembe….
